Oldalak

2015. február 26., csütörtök

Brunei

Rendben megérkeztünk Brunei-be is. Nem volt különösebben nehéz felkelni negyed 5-kor, mivel nem igazán tudtam aludni sem, úgyhogy fél 4-től már az ágyban fekve nyomkodtam a telefonom. 

A repülőút masodik percében behányt a mögöttem ülő csaj, úgyhogy remek hányás szag terjengett a levegőben. Ezen kívül említésre méltó még annyi történt, hogy a leszállás után nem bírták kinyitni vagy negyed óráig a gép ajtaját. Elképzeltem, ahogy a derék malájok kézzel tépik az ajtót, de persze gondolom nem igy történt. 

Végül sikerült kiszállni s a határőrnek is örömet okozni, ugyanis mi voltunk az első delikvensei, akik Magyarországról jöttek. Volt először egy kis tanácstalanság az útleveleink láttán, aztán meg persze nagy mosolygás. :)

A következő kép pedig az volt, amikor a terminál előtt a buszmegállót keresve egy fehér Mazda sportkocsiból kipattant egy fiatal csaj, hogy ő bizony el akar vinni minket. Akkor még nem tudtuk ezt mire vélni, de aztán mikor már a buszról leszállva a szállásunk vélt környékén csatangoltunk, egy másik csaj állt meg, akihez végül beültünk, s el is hozott a hotelhez. Ő mondta, hogy itt bruneiben szar a tömegközlekedés és ezért a helyiek ezt szokták csinálni: felkapkodják az út mellett ácsorgókat. Hogy csak a turistákra értette-e vagy bárkire, az nem derült ki. 

Miután lecuccoltunk, nyakunkba vettük a várost. Amit egyelőre nem tudok hová tenni, nagyon kettős érzéseim vannak. A közlekedés kulturált, de alig van forgalom, a helyiek nagyon kedvesek, a város rendezett, a parkok szépen vannak gondozva, a város központjában álló fehér mecset is szép, ugyanakkor közvetlen mellette halmokban a szemét, valamint a folyó (öböl?) túlsó oldalán cölöpökre épült faházak, amikben tudtommal filippinó bevándorlók laknak. 

Megállítottak fiatalok, akikről először azt hittem hogy fényképezkedni akarnak, mint az indonéz barátaink, de ők interjút csináltak arról, hogy milyennek látjuk bruneit, mi tetszik, mi az ami nem, stb. 

Az mondjuk már a reptéren furcsa volt, hogy nincsnenek pl. prospektusok az országról, a városról, a nevezetességekről. Lehet, hogy egész egyszerűen nem számítanak turistákra, nem érdekli őket az a bevétel, amit a turizmus hozhatna. Pedig az látszik, hogy ha megvan a (többnyire szultáni) akarat, akkor pénz is van rá, legyen az pláza, a szultán hatalmas fejével díszített tér, hatalmas házasságkötő terem, vagy az éppen most itt megrendezésre kerülő regatta verseny. Erről jut eszembe:a mecset mellett van egy elég nagy beton hajó, melynek a felülete teljes egészében 1x1-es mozaikokból van kirakva. Szóval na, ha tennének pénzt a turizmusba, akkor szerintem lenne keresnivalójuk, mert amúgy szép csak én pl. a hangulatát nem tudom meghatározni. Kicsit ázsiai, kicsit arab, de igazából meg egyik sem. Nem tudom, furcsa. 
Mecset:

másik oldal:

Most kicsit visszajöttünk a hotelbe szusszanni egyet, majd folyt. köv., hátha akkor formálódik még a véleményem. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése